Kölcsönzött munkaerő/Munkaerő kölcsönzés

A munkaerő kölcsönzés háromszög viszonyt jelent a munkaadó (kölcsönző), a munkavállaló (kölcsönzött munkaerő) és a vállalat között, ahol a munkavállaló dolgozik (a munkaerőt kölcsönvevő cég). A munkavállaló itt a munkaerőt kölcsönző vállalattal, ill. személyzeti szolgáltatóval köt munkaszerződést.

A kölcsönzött munkaerőként dolgozók, nem feltétlenül „Határidős szerződéstˮ, azaz határozott idejű munkaszerződést kapnak. A kölcsönzött munkaerőként dolgozóknak rendszerint határozatlan idejű munkaszerződésük van.

A munkaerő-kölcsönző cég átengedi a kikölcsönzött munkaerőt a vállalatnak, ha éppen személyzetre van szüksége. Az ilyen dolgozó tehát nem a munkaadónál végzi a munkáját, hanem a vállalatnál, aki kikölcsönzi. Ezért beszélünk itt munkaerő átengedésről, kölcsönzésről.

A másik oldalról sok vállalat használja a munkaerő-kölcsönzést, hogy megfelelő munkatársakat találjanak, anélkül, hogy hosszú távon magukhoz kellene kötniük őket. A megbízás befejezésével a munkavállaló visszatér a munkaadóhoz, aki kikölcsönözte. Ez a munkaerő kölcsönző vállalkozás – minden vele járó joggal és kötelességgel. Biztosítja és fizeti a szabadságot, levonja a társadalombiztosítási járulékokat és adókat, köti valamennyi létező munka- és szociális törvény. Akkor is, ha a munkavállaló foglalkoztatása során szünet következik be.

A személyzeti szolgáltató és a kikölcsönző üzem közötti viszonyt Németországban véglegesen az úgynevezett munkaerő átengedésről szóló törvény (AÜG) szabályozza. A legtöbb munkaerő kölcsönző cég ágazati kollektív szerződés keretein belül működik.

A témával kapcsolatban bővebb információk itt találhatók:

2021. április 1-jétől a húsiparban nem alkalmazhatók ideiglenes munkavállalók. Az egyetlen kivételek a maximum 49 alkalmazottat foglalkoztató húsipari kereskedelmi vállalatok. Bővebb információt itt talál: Deutscher Gewerkschaftsbund