Munkanélküli segély (“Arbeitslosengeld”)

A munkanélküli segély célja, hogy a munkájukat elvesztő munkavállalók számára szociális biztonságot nyújtson. Részben pótolja a munkajövedelmet, amit a munkanélküli a munkája elvesztése miatt nem tud megszerezni. Biztosítási szolgáltatásról van szó.

A munkanélküli segéllyel kapcsolatos jogot a szociális törvénykönyv harmadik könyve szabályozza (SGB III). A szolgáltatás nyújtására a szövetségi munkaügyi központ (BA), illetve a helyileg illetékes munkaügyi központ (AA) illetékes.

Munkanélküli segélyre jogosult, aki munkanélküli, személyesen lejelentkezett a munkaügyi központban és a várakozási időt teljesítette (rendelkezik a szolgáltatási igény fellépése előtti kétéves időszakban legalább 12 hónapos kötelező biztosítási jogviszonnyal).

A törvény értelmében munkanélkülinek számít, aki nem áll munkaviszonyban és ennek megváltoztatására törekszik, a munkaügyi központtal együttműködik a munkaközvetítési próbálkozásokban. A heti 15 órát el nem érő kereső tevékenység nem akadálya a munkanélküliségnek.

A munkanélkülinek az illetékes munkaügyi központban személyesen kell jelentkeznie. Az írásbeli és a telefonos jelentkezés nem elég.

Általános szabály, hogy a segélyt azok a munkanélküliek kapják meg, akik bizonyítani tudják, hogy legalább tizenkét hónapot kötelező biztosítási jogviszonnyal alkalmazottak voltak. A szükséges tizenkét hónap csak a munkanélküli segély igénylésének napját megelőző 30 hónapos időszakban bizonyítható.

A munkanélküli segély nagysága alapvetően a munkanélküli által az utolsó évben elért átlagos biztosításköteles bruttó munkajövedelemtől függ, amit a foglalkoztatási viszony megszűntekor elszámoltak. Ebből a bruttó keresetből a dolgozóknál szokásos fizetést terhelő levonások (társadalombiztosítási levonások és adók) figyelembe vétele után kerül megállapításra az általános nettó kereset. A munkanélküli segély összege az adótörvény értelmében gyermekes munkanélküliek esetében ennek a nettó keresetnek a 67%-a, a többi munkanélküli esetében 60%-a.

A munkanélküli segély időtartama alapvetően a munkanélküli lejelentkezést megelőző öt évben megszerzett biztosításköteles foglalkoztatástól és az igény felléptekor betöltött életkortól függ.

A biztosítással nyomós indok nélkül ellentmondásos magatartást tanúsító munkavállalóknak a belépéskor egy-tizenkét hét zárolási idővel kell számolniuk. A zárolási idő alatt a munkanélküli segélyre szóló igény várakozik, azaz a szolgáltatást nem fizetik. Ezen felül az jogosultság ideje megrövidül a zárolási idővel.

Figyelem! A határon túl dolgozók nem jogosultak a német munkanélküli segélyre ! A határon túl dolgozókkal kapcsolatosan bővebb információk a „határon túl dolgozók“ pont alatt.

A német munkanélküli segély szolgáltatásra megszerzett jogosultságot a munkanélküli másik EU tagállamban munkakeresési célra 3-6 hónapig tovább kaphatja (magával vitel / szolgáltatási igény exportja). Az első három hónapra a szolgáltatás magával vitelére van joga. Ezen felül mérlegelt döntés is szükséges. A munkanélkülinek kiutazása előtt kérelmeznie kell a szolgáltatás magával vitelét . A jogosultság előfeltételeinek teljesítéséhez alapvetően a PD U2 dokumentum lesz kiállítva. Ha a munkanélküli a munkakeresés szerinti országban munkakeresésre jelentkezik és minden feltételnek megfelel, akkor bizonyos összegben és ideig megkapja a munkanélküli segélyt.

A szolgáltatás ideje alatt munkakeresési céllal külföldön tartózkodó munkanélküli továbbra is biztosított az addigi egészségpénztáránál. Társadalombiztosítási dologi juttatások igénybevételéhez (pl. orvosi kezelések, gyógyszerek, kórházi ápolás) a munkanélkülinek (és családtagjainak) Európai Betegbiztosítási Kártyára van szüksége. A munkanélküli segéllyel kapcsolatosan bővebb információk találhatók: https://www.arbeitsagentur.de/arbeitslos-arbeit-finden/anspruch-hoehe-dauer-arbeitslosengeld