Információk munkavállalóknak
Anyavédelem
Az anyavédelem célja a várandós és szoptatós anyák számára a lehető legjobb védelem biztosítása.
Az anyavédelmi törvény (MuSchG) minden munkaviszonyban álló (leendő) anyára vonatkozik, azaz otthonról dolgozó, háztartási alkalmazottakra, részleges foglalkoztatottakra és bizonyos körülmények között tanulókra és egyetemi hallgatókra is.
Ahhoz, hogy a munkaadó betarthassa az anyaságvédelmi rendelkezéseket, a nőknek, mihelyt tudomást szereznek róla, tájékoztatniuk kell a vállalatot a terhességről és a szülés várható időpontjáról. A terhesség alatt és a szülés után még 4 hónapig felmondási tilalom áll fenn. Nem megengedett a felmondás a tizenkettedik hét után bekövetkezett vetélés után sem.
Kismamákat a szülést megelőző hat hétben csak beleegyezésükkel szabad foglalkoztatni. Szülés után nyolchetes, illetve kora- és ikerszülésnél tizenkét hetes foglalkoztatási tilalom van érvényben. Orvosi koraszülésnél és egyéb koraszüléseknél az anyavédelmi időszak a szülés után annyi nappal meghosszabbodik, amennyit a szülés előtt nem tudtak igénybe venni.
Ha a gyermeknél a szülést követő nyolc héten belül fogyatékosságot állapítanak meg, akkor az anya kérheti a védelmi időszak nyolc hétről tizenkét hétre történő növelését.
Az anyavédelmi törvény az általános védelmi időszakon kívül a kismama és a gyermek védelmére általános foglalkoztatási tilalmat (például darabbéres, futószalagon végzett munka, túlmunka, vasárnapi és éjszakai munkavégzés) és orvosi igazolás alapján külön foglalkoztatási tilalmakat irányoz elő. A 20 óra és 22 óra közötti munkára hivatali engedélyeztetési eljárást vezettek be.
Az anyavédelmi törvény különböző anyasági juttatásokról rendelkezik, hogy ebben az időszakban megvédje a nőket a pénzügyi hátrányoktól:
- anyasági segély
- munkaadói pótlék az anyasági segélyen felül az anyavédelmi időszakban
- munkajövedelem az anyasági védelmi időszakon kívüli foglalkoztatási tilalom esetén (az ún. anyavédelmi bér)
A munkaadó köteles a terhességet közölni az illetékes felügyeleti hivatallal (állami munkavédelmi vagy iparfelügyeleti hivatalokkal). A munkaadónak a várandós vagy szoptatós kismamát a terhesség alatt és a szülés után úgy kell foglalkoztatnia és a munkahelyét úgy kell kialakítania, a gépeket, szerszámokat és készülékeket is beleértve, hogy az egészségkárosító hatásoktól kellően védett legyen. A kockázatfelmérésnél a munkaadónak számolnia kell az anyát és gyermekét megillető különleges védelmi szükségletéttel.
Kétes esetben a felügyelő hivatal tisztázza, hogy a konkrét munkahely és a konkrét munkakörülmények vezethetnek-e a várandós és szoptatós kismama veszélyeztetéséhez. A nők és a munkaadók tisztázatlanságok és kérdések esetén a felügyelő hivatalhoz fordulhatnak.
Ha valaki általános vagy egyedi munkavégzési tilalom miatt részlegesen vagy teljesen szünetel a munkával a védelmi időszak kezdete előtt vagy utána, mégsem kell pénzügyi hátrányoktól tartania. Megkapja legalább az átlagkeresetét (anyavédelmi bér). Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a vállalat a kismamát áthelyezi másik ésszerű munkahelyre, hogy más tevékenységet kell folytatnia.
Bővebb információk találhatók itt: